Egy nepáli kislány mosolya, ami megváltoztatta az életszemléletemet
Mikor ugrálóköteleztél úgy, hogy csak az épp aktuális mozdulat járt a fejedben? Ez a kérdés többet rejt magában, mint elsőre gondolnánk – a jelen pillanatban való teljes jelenlét kulcsa lehet a belső béke megtalálásához.
Az utazás paradoxona: amikor a távolság nem hoz közelebb a boldogsághoz
Tizenöt évvel ezelőtt a fizetésem jelentős részét arra költöttem, hogy évről évre egyre távolabbi, egyre egzotikusabb helyekre jussak. Azt hittem, ott majd különleges, máshol nem megszerezhető élményeket szerzek, amik feltöltenek, boldogabbá és elégedettebbé tesznek.
Voltaképpen csak ki akartam tölteni valami bennem tátongó űrt, amit a hétköznapok darálója ejtett rajtam. Ez a belső hiányérzet sok ember életének hajtóereje – folyamatosan azt keressük, ami kívülről betöltheti ezt az űrt.
A nepáli felismerés: amikor a szegénység boldogabb mint a gazdagság
2013-ban jutottam el először Nepálba, és fotóztam ezt a kislányt. Meglepődve csapott arcon a felismerés: ezek az emberek nem tűnnek boldogtalannak. Sőt, a számomra torokszorító szegénység ellenére ők többnyire (szinte mindig) mosolyognak.
Persze erről volt már előzetes tudásom, de személyesen tapasztalni teljesen megdöbbentő volt.
A föbbenetes számok: GDP vs. belső béke
Aznap éjjel a szállodában, miután újra és újra megnéztem ezt a képet, leesett: évekig abban hittem, hogy csak még egy újabb élmény választ el a boldogságtól, aztán még egy, és még egy… De ez a kislány már megtalálta, amit én kerestem – és ehhez nem kellett átrepülnie a fél világot.
A számok:
- Magyarország GDP/fő: 16.524 USD
- Nepál: 1.172 USD
Matematikailag 14-szer boldogabbnak kellene lennem ennél a kislánynál.
A valóság: ő mosolyog és ugrik. Én meg sok-sok éven át azon törtem a fejem, hogy mi hiányzik még az életemből ahhoz, hogy végre „megérkeztem” érzésem legyen.
Mikor lesz végre elég?
A következő karrier-lépcső. Egy újabb autó. Egy saját lakás, majd egy ház. Aztán az elégedettség-érzés után újabb hiányérzés jött – mi lenne, ha… és a ciklus kezdődött elölről.
Hol van ennek a vége? Hol van az, amikor már elég? Mikor tudunk leállni?
A milliárdos mintázaton ugyanaz a játék, nagyobb pályán
Azóta másképp nézem az üzleti híreket. Amikor valaki a sokadik vállalatát adja el vagy vásárolja milliárd dollárokért, esetleg a Ferrari gyűjteményéről olvasok: ugyanazt a „még mindig nem elég” érzést látom, amit magamban is ismertem.
Ti is látjátok a mintázatot? Ezek szerint bennük is hasonló hiányérzet van, mint bennem volt – csak ők több nagyságrenddel nagyobb pályán játsszák ugyanazt a játékot?
A Belső Fordulat: amikor magadban keresed a választ
Nekem elég kínos felismerés volt, hogy talán nem oda kell utazni a boldogságért, ahol ez a kislány él – hanem magamban kell megkeresni azt, amit ő már megtalált.
Te mit csinálsz, amikor úgy érzed, hogy hiányzik valami az életedből? Külsőleg keresel megoldást, vagy befelé fordulsz?
Mit mond a boldogság forrásáról a tudomány?
Az egyik legnagyobb presztízsű boldogságkutatás, a Harvard több mint 80 éve folyó tanulmánya is azt mutatja, hogy az emberi kapcsolatok minősége a belső boldogság kulcsa – nem a pénz, státusz, vagy külső élmények mennyisége. A kutatás eredményeit rendszeresen összegzik a Harvard Business Review oldalain is: a szeretetteljes, támogató kapcsolatok nemcsak boldogabbá, hanem egészségesebbé is tesznek minket – míg a magány és az elszigeteltség bizonyítottan rontja az életminőséget és az egészségi állapotot is.
Jelen pillanat gyakorlata: avagy az ugrálókötél bölcsessége
Ugrálókötelet, valaki? Ez nem csak egy játékos kérdés – ez egy meditációs gyakorlat meghívása. Amikor ugrálókötélezünk teljes figyelemmel, nincs múlt, nincs jövő, nincs hiányérzet – csak a jelen pillanat tökéletessége.
Ha érdekel, hogyan találhatod meg a belső békét a mindennapi rohanásban, fedezd fel a mindfulness és az MBSR (Mindfulness-Based Stress Reduction) gyakorlatait. Ezek az eszközök segíthetnek abban, hogy ne külső élményekben keresd a boldogságot, hanem magadban találd meg.
