A kényelmetlenség határán

A háromkörös univerzum

Karl Röhnke, az élménypedagógia atyja egy zseniálisan egyszerű modellel ragadta meg az emberi fejlődés lényegét: három egymásba fonódó kört rajzolt, melyek tökéletesen mutatják, hol történik valódi növekedés az életünkben.:

1. Komfort zóna (belső kör): Itt minden ismerős és biztonságos. Jól érezzük magunkat, de új dolgokat nem tanulunk. Mint amikor a megszokott kávézódban ülsz, a kedvenc asztalodnál, az ismerős útvonalon futsz minden reggel, a jól begyakorolt prezentációdat adod elő századszorra , abarátaiddal beszélgetsz olyan témákról amikben egyetértetek – vagy amikor mindig ugyanazt a fogást rendeled a kedvenc éttermedben.
   
2. Kihívás zóna (középső kör): Kilépünk a komfortból, izgalmas, de még kezelhető kihívásokkal találkozunk. Itt történik a valódi tanulás és fejlődés. Ilyen, amikor egy új nyelvet kezdesz tanulni, küzdve a kezdeti nehézségekkel, először vezetsz hosszabb távon egyedül egy idegen városban, olyan témában kell előadnod amit nemrég tanultál, de alaposan felkészültél, vagy olyan sporttevékenységet próbálsz ki, amit régóta kíváncsisággal figyelsz de az egész még vadonatúj neked.
   
3. Pánik zóna (külső kör): A kihívás már túl nagy, lefagyunk, elmenekülünk, vagy pánikba esünk. Itt már nem tudunk tanulni. Például felkészületlenül kell előadnod több száz ember előtt egy számodra ismeretlen témában, életveszélyes helyzetbe kerülsz ahol a túlélési ösztöneid átveszik az irányítást, olyan vitába keveredsz, ahol személyes támadások érnek és érzelmileg összeroppansz, vagy egy fontos kapcsolatod hirtelen felbomlik, te pedig képtelen vagy rendszerezni a gondolataidat.

Mint minden fontos modell az életben, ez is relatív és személyre szabott, mint egy jól szabott öltöny – csak éppen ez az elménk számára készült.

Mi a te sziklád?

Gondolj csak bele: egy profi sziklamászónak a komfortzónában van, hogy fél kézzel lóg több száz méter magasban, mint ez a lány a nyitó képen. Számára ez nem pusztán kihívás, hanem egyenesen feltöltődés, a flow-élmény forrása. Nekem viszont már a létra tetejére mászás is a kihívás zónába tartozik, és egy függőhíd a Grand Canyon felett? Na, az már garantáltan a pánik tartományban lenne nálam.

De ez nem csak a fizikai kihívásokra igaz. Valakinek egy nyilvános beszéd tartása a legmélyebb rettegést váltja ki, míg másnak csak egy átlagos hétfői feladat. Egy introvertált személynek egy zsúfolt party lehet pánikzóna, míg az extrovertált barátjának az egyedüllét okoz szorongást.

A lényeg: mindannyiunknak másképp rajzolódnak ki ezek a körök az életünkben.

A mindfulness szerepe ebben az egészben

És itt jön képbe a mindfulness, ami nem más, mint a szándékos, ítélkezésmentes figyelmet a jelen pillanatra. De miért is fontos ez a téma a zónáink szempontjából?

A mindfulness gyakorlatok – mint a légzésfigyelés, testpásztázás vagy akár a napi tevékenységek tudatos végzése – segítenek abban, hogy felismerjük, mikor vagyunk komfortzónában, és mikor léptünk át a kihívás vagy éppen a pánik területére. Ez a tudatosság lehetővé teszi, hogy:

1. Felismerjük a határainkat – nem túl korán meghátrálva, de nem is fejjel a falnak rohanva.
2. Tudatosan tágítsuk a komfortzónánkat – apró, kezelhető kihívásokkal, amelyek nem löknek át a pánikba.
3. Kezeljük a zónák közti átmenetet – észrevéve, mikor kezd a kihívás pánikká válni, és ezáltal szabályozva a stresszreakcióinkat.

A mindfulness olyan, mint egy belső iránytű, ami segít navigálni ezen zónák között. Nem véletlenül mondta Jon Kabat-Zinn, a nyugati mindfulness egyik úttörője, hogy „nem tudsz megállítani egy hullámot, de megtanulhatsz szörfözni rajta.”

A pánikzóna kijjebb tolása – valódi célunk

A rendszeres mindfulness gyakorlás talán legértékesebb hozadéka, hogy a pánik zónánk határai lassan, de biztosan kijjebb tolódnak. Ami korábban elviselhetetlen szorongást okozott, fokozatosan átkerül a kihívás zónába.

Ez nem azt jelenti, hogy sosem leszünk idegesek, félősek vagy bizonytalanok – ezek természetes emberi érzések. Inkább azt, hogy ezek az érzések már nem bénítanak meg teljesen.

Amikor egy nehéz helyzetben képesek vagyunk észrevenni, hogy „oké, most épp emelkedik bennem a szorongás”, és nem azonosulunk teljesen ezzel az érzéssel és nem hatalmasodik el rajtunk, olyakor máris létrehoztunk egy apró, de létfontosságú teret a reakció és a válasz között. Mint amikor az autóban nem taposol azonnal a fékbe egy váratlan helyzetnél, hanem van egy pillanatod felmérni a terepet.

Ez a mélyebb tudatosság teszi lehetővé, hogy a korábban kezelhetetlennek tűnő helyzeteket is megtanuljuk kezelni – ezáltal tágítva komfortzónánkat és kihívás zónánkat is.

Hogyan kezdjünk neki?

A mindfulness és a zónák közti mozgás nem arról szól, hogy azonnal fejest ugrunk a legnagyobb félelmeinkbe. Ez nem valamiféle „fake it till you make it” megközelítés. Sokkal inkább egy fokozatos, tudatos határfeszegetés, ahol mindvégig jelen vagyunk önmagunkkal.

Kezdheted egészen apró kihívásokkal:

• Próbálj ki egy új ételt, amit eddig kerültél
• Szólalj meg egy meetingen, ha eddig csak hallgattál
• Ülj csendben 5 percet napi szinten, ha általában mindig megy valami a háttérben

A lényeg, hogy ezek mind kissé kibillentenek a komfortzónádból, de nem löknek át a pánikba. És közben figyelj! Figyeld meg a tested, légzésed, gondolataid reakcióit. Ez a megfigyelés maga a mindfulness.

A térkép sosem azonos a tereppel

És végül, bár Rohnke modellje rendkívül hasznos, fontos észben tartanunk, hogy mint minden modell, ez is csak egy leegyszerűsítése a valóságnak. A zónáink nem statikusak, hanem dinamikusan változnak a körülmények, fizikai és érzelmi állapotunk, sőt még a társaság függvényében is.

Ami ma kihívás, lehet, hogy holnap már komfort. És ami tegnap még pánikot okozott, ma talán csak egy izgalmas kaland a határainkon.

A mindfulness nem arról szól, hogy sosem érünk a pánikzónába, hanem hogy sokkal gyorsabban felismerjük, amikor ott vagyunk, és hatékonyabban találjuk meg az utat visszafelé.

Lépj ki velem a komfortzónádból!

Elakadtál a megszokás körforgásában? Érzed, hogy többre vagy képes, de nem tudod, hogyan kezdj neki? Segítek! A mindfulness workshopjaimon konkrét eszközöket kapsz, hogy fokozatosan, de határozottan szélesítsd a határaidat – a pánikzóna elkerülésével.

Írj rám, ha készen állsz az első lépésre – a többi már jön magától! 😊